M�g csak most s�t�tedik. Kor�bban ilyenkor m�r minden fekete volt. �s most hangja is van a tavasznak. Kintr�l mad�rcsicserg�s hallatszik be a szob�mba, amit�l r�gi �rz�sek jutnak eszembe. Amikor estefel� m�r sz�rk�let van, de m�g �rezni a fiatal tavaszi enyhe id�t. Esetleg m�g egy-egy utols� napsug�r er�tlen�l vil�g�t a dombok m�g�l, �s �g�ri, hogy holnap visszat�r ism�t, �s megint egy picivel er�sebben fog s�tni. Ebben az id�szakban a dolgok �jra �rtelmet nyernek, visszat�r a lelkesed�s, tervezget�s. Mintha minden �s mindenki t�li �lomb�l �bredne. M�r csak a f�ling hi�nyzik. R�gen mindig volt. Minden id�szaknak k�l�n �let�rz�se. A dalok, illatok, helysz�nek egyre halv�nyabban id�zik vissza �ket id�r�l id�re. Az �jak meg valahogy nem oylan er�teljesek. Hi�nyoznak. N�ha megr�m�l�k, hogy nem lesz m�r �gy mint r�gen? Egyre nehezebb gond n�lk�l �lmodozni �s b�tran �rezni. De �n m�g nem akarom ezt elvesz�teni. Azt akarom, hogy minden �rz�s, hangulat, �lom oylan er�teljes legyen mint r�gen!